Wm. Paul Young: A viskó
Jelen könyvajánlómban egy érdekfeszítő, de sokakat megosztó könyvről lesz szó. Az alaptörténet egy szörnyű tragédiával kezdődik, amit igazából soha senki nem kíván egyik embertársának sem. Bevallom őszintén olvasás közben a sírás kerülgetett. Minden egyes lap elolvasása közben azért imádkoztam, hogy ne történjen meg az a szörnyűség amire számítanom kellett. De tudtam, hogy ez elkerülhetetlen, hogy át kell éreznem a főszereplő fájdalmát, ahhoz, hogy magát a könyvet, a lényeget a későbbiekben megérthessem, felfoghassam.
Fontos elmondanom, hogy római katolikus vallású vagyok. Tehát a most következő bemutatóm ezen nézeteimet is tükrözni fogja.(De ép ez a szép az egészben, hogy egy dolgoról, nézetről millió és millió nézőpont lehetséges, nemde?) Szinte minden ember átesett vagy átfog esni élete folyamán szörnyű tragédiákon ez egyszerűen elkerülhetetlen. És egyáltalán nem egyszerű talpra állni, de ez nem baj, mert ezáltal és tanulunk, fejlődünk, többek leszünk, csak ezt sokszor nem könnyű észrevenni. Szinte minden ember, hisz valamiben, még az ateisták is, hiszen "hitük" szerint nincs semmi, de ez is egy fajta hit. De vajon képesek vagyunk megélni a hitünket? Tudjuk egyáltalán, hogy mit jelent? Vagy egyszerűen csak elnyelnek a hétköznapok, a napi rutinjaink, anélkül, hogy magunkkal, a lekünkkel is foglalkoznánk? Úgy gondolom, hogy az értő olvasó ezekre a nem könnyű kérdésekre is választ vagy legalábbis útmutatást kaphat a könyvben.
De mi van akkor amikor hatalmas igazságtalanság ér minket az életben. Amikor olyan dolog történik velünk, amit szerintünk nem érdemeltünk meg. Természetesen mindent és mindenkit hibáztatunk, hogy nincs Isten, az egész egy baromság. Megszületünk majd meghalunk. Ha így nézzük akkor tényleg nincs az egésznek sok értelme. Akarva, akaratlanul boldogtalanok leszünk.
Az emberek szeretnek mindent keretek és szabályok közé szorítani, még a hitüket is. Ha nincsen valami leszabályozva csak úgy van, akkor az már veszélyes valami nem jó. Ez nem biztos, hogy feltétlen a mi hibánk, hiszen így szocializálódtunk. A könyv főszereplője Mack se különben éli az életét. Küzdve a saját démonaival, megfelelve az elvárt társadalmi normáknak. De mi történne velünk, ha valóban elkezedenénk hinni? Ha olyan dolgokat látnánk, amit nem tudunk elhinni, hogy valóság. Ha hagynánk, hogy Isten megérintsen bennünket. Véleményem szerint minden megváltozna, az egész világ jobb lehetne. De ehhez el kell jutnunk, ahhoz, hogy valóban higyjünk és ami legfontosabb, hogy szeressük egymást. Mack, aki eltévedt az úton képes volt újra szeretni és hinni, ez a könyv az ő hihetetlen és tanulságos története. Ővele együtt mi is közelebb kerülhetünk Istenhez.
Remélem sokan lesztek, akik elolvassátok ezt a lélekemelő és elgondolkoztató regényt, mivel saját magatokkal szemben is egy csomó dolgot tisztába rakhattok.
Legfőbb tanácsom az, hogy szeles időben álljatok meg egy pillanatra és engedjétek, hogy a szél megsimogassa az arcotokat!
Jó olvasást, jó feltöltődést!