Toine Heijmans: A tengeren

Mindenkinek az életében elérkezik az a pont, amikor úgy érzi, hogy elég volt, most meg kell állnom, valami újra van szükségem. Főhősünk is így jár, aki úgy dönt, hogy három hónap szabadságot vesz ki és a hobbyjának szenteli az idejét, hajózni fog. Kikapcsolódik, rendezi a gondolatait, az utolsó hétvégére pedig a kislánya is vele tart majd. Egyszerűen minden nagyszerűen alakul. Az idő remek, apa és lánya jól megértik egymást, semmilyen probléma nem lehet.

De a hazaúton viharba keverednek és a kislány eltűnik a szobájából. Az eddig higgadt apuka probálja elkerülni a pánikot és igyekszik kideríteni mi történt és, hogy merre keresse a kislányát. Az időn kívül a természettel, a tengerrel is meg kell küzdenie. És lám az eddig imádott és nyugodt tenger, most haragos ellenséggé változott. Ez itt élet-halál harc. Mi magyarok pedig pontosan tudjuk, hogy "de azért a víz az úr".

Vajon minden az aminek látszik? Tényleg a tenger a legnagyobb ellenség? Szép lassan megismerjük a főszereplőnket, aki egyben a történet mesélője is és akinek a nevét egészen az utolsó fejezetekig meg sem tudjuk. Tele van aggodalommal és félelemmel a munkája és a családja miatt. Vajon jó apa vagy elrontotta valahol? A kialakult helyzet mellett központi szerepe van a lelki vívódásának is.

Egy végig izgalmas a felszín alatt feszültségekkel teli regényt kaptunk Toine Heijmanstól. A regény külön élvezeti értékét emeli Jenna Arts rajzai, amik nagyon elgondolkodtatóak a történet szempontjából. Izgalmas, hiszen csupán két éjszakára volt szükségem, hogy kiolvassam, úgyhogy ha valaki rövid, de letehetetlen könyvet szeretne választani, akkor a tengeren az ő regénye.

De vajon sikerül hősünknek legyőzni a félelmeit a tengeren?

Jó olvasást!