Szalai Vivien: Drága kéj

2013.08.08 10:48

Az első könyv, amit bemutattam egy nagyszerű, (sőt talán azt is megmerem kockáztatni, hogy egy megismételhetetlen embert) mutatott be. Aki az Igazságot kereste, a szépet és jót. 

De a most bemutatandó könyvet talán elég jól szembe is lehetne állítani vele. A Drága kéjt bevallom őszintén izgalommal vettem a kezembe, gondoltam magamban, hogy egy polgárpukkasztó műről lesz szó (ami igaz is) és mondanivalója annál kevesebb. Nem lett igazam, bár a rideg valóságot az író elég keményen az arcunkba vágja.

A mű egy luxusprostituált története, aki "karrierje csúcsán" van. Pörögnek a százezrek, milliók egy-egy légyottért. Itt álljunk is meg egy pillanatra. Tudtam hogy a prostitúció egy ősi "szakma", de mindig bíztam abban, hogy az emberek (elsősorban a férfiak) letudják vetkőzni állatias ösztöneiket és van értékrendjük és erkölcsük. Hát ez a könyv megmutatta, hogy a válasz egyértelmű nem. A pénz irányít mindent és mindenkit. A lényeg a csillogás, a kapcsolatok, és a szebbnél szebb ékszerek.

A férfiak uralkodásvágya az író szerint a legfontosabb mozgatórúgó. De, ami számomra legszembetűnőbb volt az mégsem maga a prostitúció volt, hanem a pénz. Van az a régi mondás, hogy a pénz megváltoztatja az embereket. Én tovább gondoltam és arra jutottam, hogy nem az előnyükre változnak meg. Gonosszá válnak és bárkit, bármit képesek eltaposni, hogy előbbre jussanak.

De vissza műhöz a főhős megismerkedik egy milliárdossal, akinek nem számít a pénz. Bármit megkaphat amit akar így a nőt is. De az a véleményem, hogy ez az ember mégsem boldog, hiszen mindig valami újra, valami izgalmasabbra van szüksége, hogy kielégítse vágyait. És úgy gondolom, hogy lehet akármennyi pénze, boldogságot is vehet, csak nem tud. Ezért szegényebb, mint egy egyszerű ember.

Eleinte minden tökéletes, a főhős egy rideg profi, nincsenek érzelmek csak sex. De minden megváltozik...

Úgy gondolom, hogy elolvasásra ajánlott ez a mű. Kicsit megbotránkoztam, hol felháborodtam, hol elkeseredtem. De szerintem ezért jó ez a könyv. Jó néha rádöbbenni a valóságra. Mert ha hallgatunk és nem nézünk szembe vele, hogy a kis tökéletes világunk nem is annyira tökéletes, akkor egy szép cukormázas hazugságban "boldogan" élhetjük le a mindennapjainkat.