Sebastian Faulks: Madárdal
Történetünk 1910-ben kezdődik Franciaországban, ahol megismerhetünk egy kedves angol fiatalembert Stephen Wraysford-ot, aki szakmáját jött tökéletesíteni. A helyi gyártulajdonosnál kap szállást, ahol megismerkedik a ház úrának feleségével Isabelle-lel. Nem telik el sok idő és egymásra találnak és vad szerelem bontakozik ki közöttük. Itt kb már eltelt a könyvből legalább 100-120 oldal, kezdtem izgulni, hogy erről fog szólni az egész könyv? Én úgy tudtam, hogy ez egy háborús könyv. De komoly jelentősége volt annak, hogy az olvasó megismerkedjen ezzel a szenvedélyes kapcsolattal. Az élet úgy hozza, hogy Stephen és Isabelle olyan elemi erővel vágja az arcunkba a háború mocskát, hogy szó szerint kapaszkodnom kellett a könyvbe. Csak néhány példát hadd említsek, amikor Stephen egyik haldokló katonáját tartja a kezében miközben érzi, hogy hátul a koponyájából folyik ki az agyveleje, vagy a testvér aki senki földjén szedi össze a testvére maradékait, ami már hetek óta kinnt rothadt a sárban. Ez a nagy háború, ez a mértéktelen emberi pusztítás, amiért még napjainkban is rengetegen rajonganak... Megismerhetjük a történetben Stephen barátját, lelkitársát Weir századost is. Az első világháborúban egy érdekes tatktikai elem volt, hogy a föld alatt megpróbáltak az ellenségek a másik lövészárkokhoz átásni, majd ott robbantást végrehajtani. Amikor a szerző arról ír, hogy a föld alatt szinte elásva dolgoznak a vak sötétben. Folyamatosan hallgatózva, hogy az ellenség mit csinál a föld alatt. Gondoljunk csak bele, ha a föld felett lelőnek és egyből meghalsz még mindig könyebben feldolgozható, minthogy egy robbantás élve a föld alá temet. Stephennel rész vehetünk egy hatalmas rohamban is, ahol a géppuskák megmutatják szörnyű, pustító hatalmukat. Nincs ész, nincs logika, csak halál. A szerző remekül mutatja meg számunkra, mi is volt az első világháború.
A történet közben egy másik idősíkon is játszódik, ahol Stephen unokáját láthatjuk, aki többet szeretne megtudni a nagyapjáról. Ki is volt ő? Mit csinált? Mi is volt az első világháború? És itt újra ledöbbentem. Az emberek ötven év elteltével már semmit sem tudnak az első világhábórúról. Stephen unokája egy franciaországi tetemetőben jár, ahol rosszul lesz pusztán attól hány és hány név van a falakra vésve. Megkérdezi ez az összes ember, aki elesett Franciaországban? Nem ezek csak az egyik csata áldozatai. Elizabeth nyomzni kezd és még találkozik élő veteránnal, aki csak vegetál és már emlékezni sem akar, csak megbékélni. Fontos tanulság, hogy akik életben maradtak és átélték ezeket a szörnyűségeket azok sem voltak már ugyanazok az emberek, valami végleg elveszett bennük.
Egy remek regény az első világháborúól, egy nagy szerelemről és egy család történetéről. Élni kell és alkotni, a pusztítással csak sebeket okozunk, amiket lehet, hogy több generáción keresztül sem lehet begyógyítani.
Izgalmas, érdekfeszítő, háborús regény, sokszor rettentően nyomasztó, de egy nagyon hatásos regény. Mindenkinek ajánlom!
Jó olvasást!