Sebastian Ehrl, Jutta Langheineken: Biokertészek nagykönyve. Hogyan jussunk el a nulláról az önellátásig
Lassan három éve probálkozok azzal, hogy saját kertem legyen. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Általában a gaz vagy a környékbeli erdő állatai győzedelmeskednek nálam, de ennek ellenére mindig élmény, amikor kijutok a saját kertembe és dolgozgatok benne. Higgyék el nekem a kertészkedésénél nincsen jobb stresszoldó a világon. Arról pedig már ne is beszéljünk, amikor azt a zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztjuk, amit a saját kertünkben termeltünk meg. Még az íze is más.
De mi is az a biokertészkedés? Senki ne gondoljon bonyolult dolgokra, ha egyszerűen szeretném összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy összhangban a természettel kertészkedni. Ezen előzmények után jutottam el a jelenlegi könyvhöz. Mikor megláttam tudtam, hogy kell adnom magamnak és a kertemnek még egy esélyt. Tipikusan olyan könyvről van szó, ami szeretne kedvet csinálni ahhoz, hogy merjünk belevágni a kertművelésbe és ne féljünk attól, hogy mondjuk nem permetezzük két naponként a növényeinket. A könyv szerzője Sebastian Ehrl dísznövénykertésznek tanult, de 2014 óta már biokertészként tevénykedik.
A könyvből mindent megtanulhatunk, ami egy egészséges kert kialakításához szükséges. Mi a komposztálás? Mire jó és hogyan kell jól csinálni? Hogyan tudunk házilag növényi alapú permetleveket készíteni? Milyen magokat vásároljunk és hogyan ültessünk? Ez csak néhány példa a rengeteg ötlet közül. A könyv talán legfontosabb tulajdonsága, hogy azon kívül, hogy a kertészkedés alapjaiba bevezet minket, egyben egy új bioszemléletet is megprobál átadni nekünk.
Miért jobb a kaszálás, mint a fűnyírás? Milyen növényket telepítsünk ahhoz, hogy a rovarok is megjelenjenek a kertünkben? Miért hasznosak a virágok? A szerző a kerti praktikák bemutatása mellett, folyamatosan a természet tökéletességéről és annak működéséről ír, amit mi is simán követni tudunk egy kicsit nagyobb energiaráfordítással. Élvezetes fejezet a könyvben, hogy micsoda kerti díszek varázsolhatóak a régi használati tárgyainkból is. Külön foglalkozik, a biokertészkedéssel foglalkozó szervekkel és a közösségi kertekkel és piacokkal.
De számomra nagyon érdekes volt a gerillakertészekről szóló rész, jó tudni, hogy léteznek hasonló "elvetemült" emberek. A gerillakertészek vetőmagbombákat gyúrnak és elhagyatott területeken vagy ahol gyér a növényzet ott eldobálják őket és elindítják a természetet hódító útjára. Izgalmas nem?
Egy jobb és élhetőbb világ megteremtéséhez elsősorban magunkon kell változtatni, meg kell találni az egyensúlyt a természet és magunk között. A biokertészkedés gondolata egy ilyen fontos lépés a fenntartható világ felé. Tudom mondhatnánk, hogy jó ez csak egy kert ez nem változtat semmin. De kérdem én, hogy a kirakós is sok apró darabból áll össze egy nagy egésszé nem?
Gondolkodjunk zölden! Én a könyv hatására negyedszerre is megprobálok kertet művelni!
Jó olvasást!