Romain Gary: A virradat ígérete
A virradat ígérete eddigi olvasmányaim egyik legintelligensebb és legőszintébb regénye. Romain Gary az a francia szerző, aki kétszer is elnyerte a Goncourt-díjat. Ami azért is nagy dolog mivel egy francia író életében csak egyszer nyerheti el ezt a díjat. Neki azért is sikerülhetett ez a bravúr, mert az egyik regényét amit díjaztak, azt Emile Ajar álnéven írta.
A virradat ígérete egy önéletrajzi regény, de úgy gondolom még annál is több. Egy életnek és annak minden egyes mozzanatának elemzése. Gary gyermekkorától kezdve mutatja be az életét, de csak azokat a történeteket osztja meg velünk, amit úgy gondol, hogy fontos elmesélnie számunkra. Például arról többször is olvashatunk a regnyben, hogy 1932-ben sikerült megnyernie egy pingpongversenyt, de arról szinte említést sem, hogy a második világháborúban egy igazi háborús hőssé nőtte ki magát.
A regény fő szálát Romain Gary és az édesanyja kapcsolata adja. Betekintést nyerhetünk, hogy milyen mélységekig juthat egy anya-fia kapcsolat, néha-néha az imádat, a szerelem határát súrolva. Lássuk be minden ember számára az egyik legerősebb érzelmi szálak az édesanyjához fűzik. De az ő kapcsolatuk mégis több, mégis más, mint amit a fejünkben elképzelünk. Az anya mindenre képes a fiáért, bármikor képes lenne akár az életét is feláldoznia érte. Piedesztára emeli a fiát, nagy jövőt jósol neki és ezt folyamatosan súlykolja is bele. Romain Gary nem rejti véka alá az érzelmeit, végig őszibtén beszél a kapcsolatukról, a mindent elsöprő szeretetről, amely egyben komoly terhet és elvárást is magában rejt. Folyamatosan marcangolja magát, hogy valamiben tehetséges legyen, nagyszerű, hogy az anya életének értelmet szerezzen. Egy igazán mélységes, szeretetteli és mégis önző kapcsolatot. Gary mindent megpróbál, hogy sikeres legyen, de ez egyáltalán nem egyszerű feladat. Az író az egyik kedvenc jelenetemben leírja, hogy miért is lesznek a művészek, néha szomorúak, magányosak vagy akár őrültek. Gary véleménye szerint egy igazi művész egy idő után rájön, hogy tovább már nem tud fejlődni, az emberi határok végesek nem lehet elérni a tökéletes állapotot. Egy igazi író, művész sosem elégedett a munkájával mindig jobbat akar, a legjobbat, de ez lehetetlen. A regényből remekül kirajzolódik, hogy Romain Gary is egy ilyen művész, mert egy művész a legjobbak közül.
Romain Gary jelentkezik a francia hadseregbe, pilóta akar lenni. Elkezdi a tiszti kiképzést, de a kiképzés végén nem fogja megkapni a tiszti rangot, mivel ő nem igazi "francia". Ennél a résznél ismét el kellett gondolnom az egész világról. A náci Németország ellen készülő Franciaországnak a legfontosabb válogatási szempontja, hogy ki az igazi francia és ki az aki nem. Sajnos a világ mintha ezeken a saját maga állított akadályokon sosem lenne képes átugrani. Ennek ellenér a háború végére az író egy kitüntetett francia hős lesz.
Egy olyan regényt vehet az ember a kezébe, amely nemcsak egy színes éleutat tár elénk. Sokkal többet tanít nekünk, az életet. A saját története által mutatja meg nekünk, milyen fontosak az érzelmek, a kitartás, az álmaink. És a legfontosabb tanítása, hogy minden körülmények között emberek tudjunk maradni.
Jó olvasást!