Molnár András, Szabó Péter: Zalai honvédek a Donnál
Jelen könyvajánlómban egy második világháborús fotóalbumot szeretnék bemutatni. A könyv több szempontból is kuriózum, hiszen a szerzők arra törekedtek, hogy minél több korabeli fotót megtaláljanak a Magyar Királyi 9. honvéd könnyű hadosztályról. Hiszen tudjuk, hogy néha egy darab fénykép beszédesebb mint ezer oldal. A könyvből megismerhetjük azt is, hogy sok amatőr fényképész vagy fényképezőgéppel rendelkező katona tartozkódott a fronton és az ő meglelt, feltárt képeikből tudott összeállni ez a jelenlegi könyv.
A könyv nem "történelemkönyvnek" készült, hanem egy bemutató, tájékoztató, ismeretterjesztő anyagnak. A könyvben 9 nagy fejezet található, természetesen időrendi sorrendben haladva a történelmi eseményeken. De vajon miért van kiemelve, hogy zalai honvédek? A válasz nem is olyan nehéz, egyszerűen a 9. hadosztály nagy részét nagykanizsai, zalaegerszegi, csáktornyai és keszthelyi katonák adták.
Láthatjuk, ahogy ünnepelve, mosolyogva, a családtagokkal, a szakaszok együtt fényképeszkednek és elindulnak a nagy "kaland"-ra. Láthatjuk a felkészülés és a gyakorlatozások képeit is. (A szerzők nagyon alaposak voltak, hiszen mindegyik képhez készítettek képaláírást így is könnyítve az eligazodást és persze azok a katonák is jelölve vannak, akik beazonosíthatók a képek alapján.) Majd láthatjuk a katonákat Kurszk környékén, mise közben vagy a helyi lakosokkal együtt. Látjuk őket előretörés és védekezés közben is. De sokatmondóak a kersztfákat készítő és sírásó katonák képei is. Majd a visszavonulás és hazatérés képei következnek.
Érdekesség, hogy a katonák a legtöbb képen mosolyognak, még akkor is ha egy katonai akció előtt vagy után vannak. Úgy gondolom mi emberek törekszünk arra, hogy szép emlékeket, hagyjunk hátra, a fényképekkel sem lehet más a helyzet. (Ez alól természetsen kivételek azok a képek, ahol sírt ásnak vagy keresztfákat készítenek.)
A legutolsó fejezetben a katonák portréképei találhatóak, eddig összesen 82 került elő. (Az első mondatomban jeleztem, hogy a kötet több szempontból kuriózum, igaz ez inkább nekem fontos és a családomnak, hiszen a portréképek között, a dédnagyapámé Kövesdi Jenő portréja is megtalálható. Büszkeséggel töltött el, hogy legalább egy képpel tudtam segíteni a kötetet és furcsa büszkeséget érzek dédapám iránt is, bár alig tudok róla valamit. Hát ezért is fontosak az ilyen jellegű kötetek...)
Történelem, a mi történelmünk, fényképeken őseink, rokonaink, emberek, katonák. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer lapozza át a kötetet, hiszen ha olvasott vagy hallott már a Don-kanyarról, akkor most vizuálisan is oda tudja magát képzelni. Egy-egy fénykép erejéig "velük lehet". A könyv remek kiegészítése a meglévő tudásunknak vagy éppen ez a kötet fogja meghozni a kedvet ahhoz, hogy még többet megtudjon az eseményekről. Zala megyeieknek pedig különösen jelentős, hiszen a fényképeken visszakönő katonák nagy része még egy plusz szállal hozzánk kötődnek.