Markus Zusak: A könyvtolvaj

Egy fiatal ausztrál írónak a könyvét szeretném jelenlegi könyvajánlómban bemutatni Nektek. Egy izgalmas történetet tár elénk rengeteg izgalmas és sokoldalú szereplővel együtt. Persze mondhatnánk egyből, hogy jó egy a második világháború idején játszodó regény már alapból nem lehet rossz, de úgy gondolom ez a regény több, mint egy második világháborús irodalom. Főleg, ha belegondolunk, hogy a könyv narrátora maga a Halál. Hát amikor az első pár oldal után rájöttem, hogy ki is vezeti be a történetet, először beleborzongtam, majd egyre jobban vártam mindig, hogy újra megszólaljon.

Tehát a helyszín Németország Hitler és a nemzetszocializmus egyre erősebb az országban, de mi Liesel Memingerre koncentráljunk a könyvtolvajra. Számunkra a történelem ami elkerülhetetlenül közelít csak másodlagos. Mesélőnk a Halál szívesen mesél Lieselről, nem szokta figyelni az embereket, de valami lát a lányban ezért időről időre megnézi magának és így tudja elmesélni számunkra a történetét. Másik fontos főszereplőnk Rudy Steiner a citromsárga hajú fiú. Ő és Liesel elválaszthatatlanok lesznek egymás számára. A regény nem fogja megmutatni számunkra a világháború katonai oldalát, nem ő az egyszerű szegény német polgárokat fogja megmutatni számunkra. (Talán a Halál legtöbbször Sztálingrádról mesél, hogy mennyi sok dolga van, mennyire belefáradt már a munkájába, de a lelkek csak jönnek és jönnek...). Fontos szereplők még Franz és Rosa Hubermann, akik Liesel nevelőszülei lesznek. Liesel a könyvtolvaj éli a gyerekek átlagos életét, de valahogy beleszeret a könyvek világába, de olvasni nem tud. Ennél a résznél ismerkedhezünk meg Franz Hubermannal, akit nevezhetnénk egy nagy gyereknek is, hiszen mindenben támogatja és segíti a kicsi Lieselt, sokszor vállalva azt a kockázatot is, hogy a felesége jól leteremti. Rosa a mindig kemény asszony, de ha jól figyeltek rájöttök, hogy a szíve azért mindig a helyén van, ha nem is mondja ki.  Rudy Steiner számomra az igazi gyerek, aki tudja értékelni és élvezni, hogy gyerek. Csodálatos jelenet, amikor a fekete futó Jesse Owenst utánozza szénnel kifestett arccal. Majd jön a pofon és nem érti, miért nem lehet Jesse Owens. A válasz egyszerű, nem és kész. Mert ez a világ ilyen. (De talán még a jelen világa is sokszor hasonlít erre a jelenetre.). A citromsárga fiú, aki Lieselbe szerelmes és hőn áhítja, hogy egyszer megcsókolja, de ez nem adatik meg neki. És itt van még számunkra a tollhajú férfi, Max Vandenburg, a zsidó. Hubermannék befogadják és megprobálják életben tartani, de ez nem is olyan egyszerű.

Kicsit hektikusnak és kapkodónak tűnhet a jelen könyvajánlóm, de higyjétek el rengeteg érzelem, karakter van benne. Egyszerűen a regény tele van élettel, ez a legjobb szó rá. Milyen következtetéseket lehet levonni? Nekem a következők jutottak eszembe a könyv elolvasása után: 1. A háború SOHASEM lehet megoldás; 2. a könyvhöz hűen "mind meg fogtok halni", tehát úgy éljünk, hogy mindennap lehet egyben az utolsó is. Egy érzelmekben gazdag, szívszorító, remekül megkomponált regény.

Külön hozzátenném, hogy a könyv elolvasása után megnéztem a regény alapján készült filmet is. Én számomra csalódás volt a könyv után a film, de ezt mindenki ízlése válogatja. A lényeg, hogy a könyvet mindenképpen olvassátok el, kitörölhetetlen élmény. Kicsi személyes megjegyzés a végére, amikor a Halál valakit sírva vitt el, engem is a sírás kerülgetett.

Olvassátok el, nem fogjátok  megbánni! Jó olvasást!