John Keegan: A csata arca. A közkatonák háborúja, 1415-1976

Aki elolvassa Sir John Keegan munkáját, az egy a korában forradalmi szakirodalmat vesz a kezébe. Sajnos a szerző 2012-ben elhunyt, így újabb remek hadtudományi munkákkal már nem tudja a nagyközönséget megörvendeztetni. A csata arca című könyvét 1976-ban írták meg először, és szokatlanul későn fordították le magyarra. Mondom ezt mindazért, mert egy teljesen új szemléletet próbált meghonosítani a hadtörténetírásban.

De mi is lehet ez a szemlélet? Egy nagyon érdekes oldaláról vizsgált meg a történelemből kiválasztva három nagy történelmet is befolyásoló csatát. A legegyszerűbb emberi kérdéseket tette fel: tényleg harcolni akarunk? De miért is? Mi játszódott le a katonák fejében? Mik voltak a mozgatórugóik? Mi tartotta egyben őket? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a szerző, megvizsgálva Agincourt (Azincourt), Waterloo és a Somme-i ütközetet. Mindhárom csata más-más korszakból származik, egy középkori, egy újkori és egy első világháborús csatát vett górcső alá. Minden fejezetet szisztematikusan épít fel, megvizsgálva az összes lehetőséget, amely az egyes csatákban felmerülhetett, például: gyalogos-lovas küzdelme, tűzérség-lovasság küzdelme, gépfegyveres-gyalogos küzdelme stb.

De mitől is új és érdekes olvasmány mindenki számára? Mert nem az a fontos, hogy ki nyer és hogyan, hanem hogy az egyszerű emberek hogy és miért tudtak helytállni. Féltek a haláltól? El akartak menekülni? Egy olyan hadtörténeti munka ez, ahol ténylegesen megjelenik az ember, és nem csak egy eszköz benne.

A nyelvezete szakirodalmi, rengeteg információval megspékelve. Nem tartozik a könnyen olvasható könyvek közé, de annál izgalmasabb. Remek kiegészítése, árnyalása lehet korább ismereteinknek is. Bárkinek nyugodt szívvel tudom ajánlani ezt a művet, aki tényleg szeretne a csata arcába tekinteni. 

Jó olvasást!