Jean Sévillia: Történelmileg inkorrekt

Jelen ajánlómban egy komoly történelmi szakirodalmat szeretnék bemutatni. Már a mű címéből is lehet következtetni, hogy miről is lehet szó. A francia szerző arra vállalkozott, hogy téves történelmi hipotéziseket döntsön meg. Természetesen származásából fakadóan a témák nagy része a francia történelemmel foglalkozik. Elsősorban arra próbálja felhívni a figyelmünket, hogy ne egy oldalúan vizsgáljuk soha az eseményeket hanem mindig nézzük meg annak a bizonyos éremnek a másik felét is.

Másik nagyon fontos megjegyzése (pedig sajnos elég sok történész bele esik ebbe a hibába), hogy az eseményeket mindig az adott kornak megfelelően és abban a korban vizsgáljuk amiben történt. Mert ha a saját XXI. századi erkölcsi és értékrendszerünkkel vizsgáljuk az eseményeket, akkor sajnos torz képeket kaphatunk.

Első komoly fejezete a történelmi és a hit Krisztusával foglalkozik. A szerző úgy gondolja, hogy nem túl szerencsés a kettőt külön választani. Sok francia történész is amellett kardoskodik, hogy Krisztus nem volt több egy jó szónóknál. De a szerző rengeteg ellenérvet hoz ez ellen és okfejtésében kifejti miért is nem szerencsés a kettő külön választani.

Második fejezetében már a keresztes háborúk világába kalauzol el minket. Ebben megismerhetjük, hogy igazából mit is köszönhetünk az araboknak és mit nem. A harmadik fejezetben Galilei és az Egyház viszonyáról olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy az Egyház tényleg tudományellenes volt? A negyedik fejezetben a gyarmatosító Franciaországról olvashatunk. Vajon tényleg csak negatív következményei voltak a gyarmatosításnak? És mennyi ideig kell "vezekelniük" a franciáknak? A következő fejezetben a szerző a franciák az első világháborús szerepvállalását fejtegeti. Természetesen a második világháborúval is foglalkozik. A holokauszt kérdését is erősen boncolgatja, szörnyű eseménynek tartja, de felhívja a figyelmet az erős túlkapásokra is. Például felteszi a kérdést, hogy mikor fogják ugyanúgy gyászolni az elesett francia katonákat, mint a holokauszt áldozatait. Erre is hasonló kérdésekre keresi a válaszokat. A következő fejezetben a Vatikán második világháborús szerepét vizsgálja. Felteszi a kérdést, vajon a Vatikán tényleg Hitler barát és zsidógyülölő volt? Tehettek volna többet az emberekért? Renegeteg izgalmas kérdéssel találkzhatunk itt is a könyvben. Nyolcadik fejezetben a keresztényeket és zsidókat vizsgálja a történelem szemüvegén keresztül? Tényleg mindig élesen szembenállt a két vallás egymással? Folyamatos háború kettejük történelme? A kilencedik fejezet egy modernebb problémával foglalkozik az identitás kérdésével azon belül is a francia identitás kérdésével foglalkozik a szerző. Ki nevezheti magát franciának? Mit is jelent az a szó, hogy francia? Az utolsó fejezetben Franciaország és az iszlám kérdésével foglalkozik. Vajon a többségben keresztény Európában, hogy tud megélni az iszlám? Elfogadják a franciák az iszlámot?

Ezekre és hasonló izgalmas kérdésekre keresi a szerző a válaszokat. A szöveg néhol nehéznek mondható, hiszen a szerző egy történeti munkát írt és rengeteg szakszó szerepel benne. Mindezek ellenére mindenkinek ajánlani tudom, mert izgalmas kérdésekre kaphatunk válaszokat, olyan kérdésekre amelyekre azt gondoltuk tudtuk a választ csak lehet, hogy nem helyesen. Elgondolkodtató, izgalmas szakirodalom, kötelező mindenkinek aki a francia történelemről többet és árnyaltabb képet szeretne kapni.