Fredrik Backman: A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb

2017.10.21 09:55

Fredrik Backman egy rövid lélegzetű, de annál tartalmasabb könyvet tett le arra a bizonyos asztalra. Egy tanulságos és elgondolkodtató történet tanúi lehetünk. A történet főszereplője egy nagyapa és unokája kapcsolata. Az idős ember már élete vége felé jár és egyre több emlékét veszíti el, amire már ő saját maga is rádöbbent. Gondoljunk csak bele, mennyire rémisztő érzés lehet ez. Ahogy tudjuk, hogy a számunkra fontos emberek és tárgyak pillanatok alatt vesznek bele a ködbe. Az élet elmúlásának feldolgozása már önmagában egy nehéz embert probáló feladat, hát még az, hogy életedben megkopnak a számodra fontos és kedves emlékek. Ahogy öregszünk úgy vetünk számot egyre többször az életünkről vajon jól csináltuk-e? Jó emberek voltunk? Mindent megtettünk az életben? A regényünk főhöse is megküzd ezekkel a gondolatokkal és saját magával is. De ebben a nehéz feladatban van egy kedves segítőtársa is, a saját unokája. Egy hullámhosszon vannak, megértik egymást. Ami a fiával nem sikerült az sikerülhet az unokájával? És vajon a hazavezető út milyen hosszú lesz a végére?

Fredrik Backman egy nagyon érzelmes és tanulságos regényt írt meg az élet végéről, az elmúlásról és a jövő generációbaiba vetett hitünkről. Az egyik kedvenc jelenetem, amikor az unokájával Noahval beszélget az iskoláról. Azt a feladatot kapják a gyerekek, hogy írják le mi akarnak lenni. Erre az unokája Noah azt válaszolja, hogy "Először inkább arra koncentrálnék, hogy kicsi vagyok." És tényleg! Mekkora tanulság már! Miért karjuk már gyerekként agyonnyomni a saját gyerekeinket? Legyenek gyerekek aztán felnőttek. Persze legyenek céljaik, de mindennek megvan a maga helye és ideje. Még ebben a párbeszédben hangzik el a következő mondat: "Inkább lennék öreg, semmint felnőtt. Minden felnőtt dühös, csak a gyerekek és az öregek nevetnek." Számomra Backman itt az élet egyik legnagyobb igazságát mondta ki számomra. Egy mondatban összefoglalta milyen is a mai világ társadalma.

A könyvebn kicsi illusztrációk is megtalálhatók, ahol a szerző úgy érzete, hogy egy-egy fontos momentumnot ki kell emelnie. Egy kiváló utazás, ahol az út minden reggel egyre hosszabb...

Remek regény egy nagyszerű irótól! Vétek lenne kihagyni.

Jó olvasást!