Ablonczy Balázs: Trianon-legendák
Ablonczy Balázs történész könyve most már a második kiadásánál jár, ami lássuk be egy szakkönyvről lévén szó, nem kis teljesítmény. Egy olyan témát boncolgat, ami még ennyi év távlatából több generációváltás után is a magyar emberek nagy részének fájó pontja.
A történész a könyvében maga Trianon és a trianoni békeszerződéshez kapcsolódó legendákat és mítoszokat mutat be. Nem véletlenül vállalkozott erre a feladatra, hiszen ezek a legendák, mítoszok jelentős mértékben torzítják a valós képet erről a történelmi eseményről. Ablonczy Balázs munkájában többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy az embereknek egyik-másik legenda előbb eszébe jut, mint mondjuk az, hogy mikor is írták alá pontosan a trianoni békeszerződést. A hasonló történetek, mítoszok rontanak a helyzeten olyan szempontból, hogy nem tudjuk objektívan értékelni a történelmi eseményeket. Ezeket a történeteket ki kell beszélni, ki kell elemezni, majd a valós eseményekre, történesekre kell koncentrálni és ezáltal a történelmi felfogásunk, értelmezésünk is változhat.
A könyv jól tagolt, egy-egy fejezet egy legendát, mítsozt jár körbe. Megismerhetjük Apponyi Albert személyiségét. Mennyire volt ő nemzeti hős, nagy szónok? Nem az utókor kozmetikázott az ő alakján? Georges Clemenceau-nak magyar menye volt és ezért utálta a magyarokat, talán ez az egyik legközkedveltebb legenda Trianon kapcsán. De ha tényleg igaz lenne, hogy fia rossz házassága és annak magyar menye miatt utálta a magyarokat, akkor Clemenceau-nak az amerikaiakat is utálnia kellett volna hiszen felesége egy amerikai férival lépett félre. Vagy érdekes a bűnbakok keresése, többek között a szabadkőművesek között. De a tudatlan szakértők, mint esetleges indok is megér egy misét. De számomra az egyik kedvencem a kéjnők bevetése volt, bevallom őszintén ezt a történetet meg kellett mosolyognom. Ablonczy remekül tárja elénk ezt a sztorit. A legenda szerint a románok a békedelegáció tagjait kéjnőkkel környékezték meg, hogy számukra kedvezőbb határokat húzzanak meg a döntő politikusok. Valószínűleg ebből semmi sem igaz, hiszen semmilyen adata nem maradt fel erre vonatkozóan, ha pedig így is volt akkor peidg nem volt sikeres az akció, mert azokat a határvonalakat amiket a románok szerettek volna azokat nem kapták meg. De nem fogják elhinni a román köztudatban ennek a történetnek az ellenkezője él, hogy a magyarok kéjnőket vetettek be, hogy a román követeleséket aláássák.
Trianon és trianon története meghatározó esemény a magyar törénelemben. Sőt azon sem lehet nagyon vitatkozni, hogy a trianoni békeszerződés egy igazságtalan békeszerződés volt. De a tények látása, megértése segíthet könyebben feldolgozni ezt a nemzeti traumát. Az, hogy különböző indokokat, történeteket, összeesküvés-elméleteket gyártunk csak tovább rontja a helyzetet és nem segít a tisztán látásban. Ablonczy Balázs egy remek és közérthető könyvvel segíti ezt a kényes témát feloldani.
Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom!